az emberek szavaikkal, tetteikkel és külső megjelenésükkel kialakítanak magukról egy képet a külvilág szemében. Ez a kép az image, ami azonban nem feltétlenül felel meg annak a képnek, amit az illető közvetíteni szeretne magáról. Ha szavai, tettei és külseje ellentmondanak egymásnak, akkor mindenféleképpen zavar támad a külső szemlélőben és az egyén magáról kialakított képe, amilyennek ő gondolja magát – vagyis az egyén arculata – eltér a kialakított képtől, vagyis az image-től.


Az image tehát: „ a szubjektum szűrőjén megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek rendszere, amely magában foglalja (ti. pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes környezetét. Az image tehát nem átgondolt, empirikus vélemények összessége, hanem olyan tudati jelenséget jelöl, amelyet a legkülönbözőbb asszociációk és értékelések együttesen alkotnak. Röviden és tömören fogalmazva tehát, értékítéletek rendszere; vagy a kommunikációelmélet szóhasználatával élve: motivációs információ-hordozó.”

A hivatalos kommunikátorok egyéni, szubjektív stílusa:

A hivatalos kommunikátorok stílusa, pl: a vállalat által meghatározott stílus, melyet hivatalos szerepléseik alkalmával kötelező módon be kell tartaniuk. Így pl.: vállalatot képviselő munkatársak számára kötelező az úgynevezett „business” megjelenés, azaz az elegancia.

A vállalat dolgozóinak általános magatartása:

A vállalat dolgozóinak magatartása, produktivitása.