Image
Az image (imágó, imázs) fogalma az „imitari” (imitálni) és „aemulor” (törekedni) latin eredetű szavakra vezethető vissza. Gyakran használják – helytelenül – szinonímaként az image és az arculat szót, holott ezek jelentése korántsem egyezik meg. Az image szavakból, tettekből és fizikai jelenlétből áll. / Bővebb információt a fejezet végén talál/

Visszatérve a fenti példához, az emberek szavaikkal, tetteikkel és külső megjelenésükkel kialakítanak magukról egy képet a külvilág szemében. Ez a kép az image, ami azonban nem feltétlenül felel meg annak a képnek, amit az illető közvetíteni szeretne magáról. Ha szavai, tettei és külseje ellentmondanak egymásnak, akkor mindenféleképpen zavar támad a külső szemlélőben és az egyén magáról kialakított képe, amilyennek ő gondolja magát – vagyis az egyén arculata – eltér a kialakított képtől, vagyis az image-től.

Az image tehát: „ a szubjektum szűrőjén megszűrt, az észlelések során kialakult tudati képek rendszere, amely magában foglalja (ti. pszichikailag tükrözi) a szubjektum teljes környezetét. Az image tehát nem átgondolt, empirikus vélemények összessége, hanem olyan tudati jelenséget jelöl, amelyet a legkülönbözőbb asszociációk és értékelések együttesen alkotnak. Röviden és tömören fogalmazva tehát, értékítéletek rendszere; vagy a kommunikációelmélet szóhasználatával élve: motivációs információ-hordozó.”

„Magyar M. Kasimir szerint az image:

•    Elképzelés vagy vélemény, ami az emberekben objektív, vagy szubjektív benyomások alapján alakul ki.
•    Amit az emberek gondolnak, éreznek, hisznek és érzékelnek cégről, termékről és márkáról.”

Az image fajtái:

Az image fajtáit reálfolyamatok alapján, kialakulásának módja, történetisége és irányultsága alapján csoportosíthatjuk.

Imázsa lehet a cégnek, de lehet egy terméknek, vagy szolgáltatásnak, sőt egy márkának is

Corporate Identity/Arculat

Az arculat vagy identitás szó a latin „identitas” szóból ered .

„Az Identitás a naphoz hasonlít. Egy szilárd tömegből sugároz energiát. Az Image viszont olyan, mint a léggömb: csak felülete van és rengeteg időt tölt azzal, hogy elkerülje a tűszúrásokat.”  Vagyis míg az image a másokban kialakult képet jelenti, addig az identitás azt jelenti, hogy milyenek is vagyunk valójában. Az arculat szó hallatán – helytelenül – gyakran általában a formai jegyekre gondolnak a legtöbben: a logóra, a levélpapírra, pedig sokkal többet jelent annál. Az arculat tartalmi és formai oldalból áll.


•    Tartalmi oldal
-    szervezeti struktúra
-    vállalati kultúra
-    vállalati filozófia
-    vállalati misszió és vízió
-    vállalati azonosság
-    vállalati stílus és magatartás

•    Formai oldal – Corporate Design (CD)
-    embléma, logó
-    a vállalat logo- típiája
-    a vállalat színvilága
-    a vállalat betűtípusa, tipográfiai rendszere
-    grafikai motívum-rendszer
-    a szlogen formai kialakítása
-    zenei azonosítók
-    a kommunikáció vizuális stílusjegyei
-    design azonosítók (pl. csomagolás)

Az egységes képi megjelenést egy fához lehetne hasonlítani. Ennek a formafának a gyökerét képezi a vállalat tartalmi oldala, vagyis a vállalat tevékenysége köre, vállalati misszió, kultúra. Ebből a gyökérből, vagyis a tartalomból ered a fa szára, ami a vizuális alapmotívumokat szemlélteti. Ezek azok az elemek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne az egységes képi megjelenés, pl. a logó, a betűtípus, színvilág. A fa ágai jelzik a vállalati eszközcsoportokat, az ágból eredő levelek pedig az eszközöket, pl. névjegykártyák, levélpapír, bélyegző. 


•    Az egységes képi megjelenés alapja tehát a tartalmi oldal, ez határozza meg a formai oldalt.

Kik A „fehér cégek”?

Amikor egy cégnek sem  a marketing kommunikációjára, sem egész kommunikációjára nem jellemző semmilyen stílus, a cégnek nincs hírneve, termékeit nem reklámozza, csupán szűk szakmai körben ismert tevékenysége, és a végső felhasználók nem rendelkeznek terméktudatossággal, ún. „fehér cégről” beszélünk.

Az arculatot alakító tartalmi, és formai elemeket az arculati kézikönyv fogja egységbe.